Csepregi Ildikó vallástörténész, szakterülete a késő antikvitás, Bizánc és a kora középkor időszaka a Mediterráneumban. Klasszika-filológiát és medievisztikát tanult Budapesten, Olaszországban, Angliában és Sevillában, doktori fokozatát a Közép-európai Egyetemen (CEU) és a velencei Università Ca’ Foscari-n szerezte. Az elmúlt tizenöt évben a pogány rítusok kereszténnyé válásával foglalkozott, tanított és publikált többek között olyan, e szakterületéhez kapcsolódó témákban, mint a csodák és a rituális gyógyítás. Főbb kutatási területei: a csodák, a betegségek értelmezései és narratívái, a nem orvosi úton történő gyógyítás, a szentek kultusza, a hagiográfia, az álmok, a gyógyító kultuszok kialakulása, illetve az eupai szentek szenttéavatási jegyezőkönyvei és csodajegyzékei.
Introduction
Ildikó Csepregi is a historian of religion, especially of Late Antiquity, Byzantium and early Middle Ages of the Medieterranean. She studied Classics and medieval studies, in Budapest, Italy, England and Seville, earned her PhD from the Central European University and the European Doctorate title from the Università Ca’ Foscari, Venice. In the past fifteen years she has been working on the Christian transformation of pagan rituals, and published and taught courses on miracles and on various aspects of ritual healing. Her research fields include: miracles, illness interpretations, illness narratives, non-medical healing, cult of saints, hagiography, dreams and the formation of healing cults as well as medieval canonization records.
Kutatási terület
Mielőtt bekapcsolódtam volna az European Research Council (ERC) által a Magyar Tudományos Akadémián zajló kutatásba, a Harvardon voltam kutató (Dumbarton Oaks), ill. az European Science Foundation poszt-doktori kutatójaként dolgoztam a kelet-európai szentkultuszokat tanulmányozó CultSymbols projektben. A kutatómunkám témája a rituális gyógyítás a korai és késői középkorban; elsődleges célja a négy év során föltérképezni és elemezni azokat a forráscsoportokat, amelyek betekintést engednek az ókori, és a középkori gyógyítás mechanizmusaiba: két, egymástól nem élesen elhatárolható anyagról van szó, amely a rituális gyógyítás két aspektusát képviseli. Az egyik csoport a szentkultusz, ezen belül is két válfaja: 1, hogyan alakul ki és honosodik meg egy-egy gyógyító szent kultusza, hogyan utaznak ezek a kultuszok, mik a tiszteletük helyi sajátosságai; 2, népszerű szentek gyógyító funkcióban, csodás gyógyulások a szent életében (pl. Szent Margit) vagy későbbi tisztelete során. A vizsgálódás másik célja a középkori "népi vallásos gyógyítás" működésének feltárása. A források vizsgálata választ adhat azokra a kérdésekre, amelyek a rituális gyógyítást egyszerre többféle, szociológiai, egyháztörténeti, tudománytörténeti etc. kontextusba helyezi: Kik voltak a képviselői a különféle gyógyító praxisoknak? Milyen volt a helyzetük a közösségen belül? Mifélék voltak a hozzájuk forduló páciensek, hogyan különültek el társadalmi és vallási státuszuk alapján? Milyen betegségekkel/bajokkal kikhez fordultak? Milyen volt a viszony a különféle gyógyítók között, hogyan viszonyult hozzájuk az egyház? Hogyan terjedt a gyógyítók vagy egy népszerűvé váló kultusz híre? Hogyan örökítődött maga a foglalkozás, hogyan viszonyult tudásához/befolyásához a gyógyító? Miféle feszültségeket kelthetett vagy jelentett éppenséggel probléma-megoldást a személye? A kutatás végére egy átfogó képet szeretnék adni arról, hogyan alakultak ki/alakultak át gyógyító kultuszok a középkorban Közép-Európában, milyen csoportok, érdekek, vallási és társadalmi szempontok formálták ezeket a kultuszokat és ezen belül a csodás gyógyításokról szóló csodaelbeszéléseket.
Research field
Before joining the present ERC project at the Hungarian Academy of Sciences, I have been a fellow at Harvard University (Dumbarton Oaks) and subsequently a European Science Foundation researcher in the CultSymbols project that focused on European cults of the saints. My research focuses on ritual healing in the early and later Middle Ages, its primary aim is to map out and analyze those groups of sources that allow a glimpse into the mechanisms of medieval ritual healing. It concerns two themes that often merge with each other and represent the two major aspects of religious ritual healing. The first is related to the cults of the saints especially from the point of view 1, how a healing cult gets established in a new place, how such cults travel and what local characteristics they acquire. 2, what is the role of healing and miraculous cures in the life of saints and later during their cults (e.g. Saint Margaret of Hungary). Another goal of this research is to highlight how "religious folk medicine" worked. Analyzing the sources can offer answers to research questions and hypotheses that try to locate religious healing simultaneously in several different contexts: social, ecclesiastical, historical, medical, confessional etc. Who were the representatives of the diverse healing practices? What position did they hold within their community? What kind of patients turned to them, how could they be differentiated according to social and religious status? What kind of problems and illnesses were their chief concerns? What was the relationship between the different types of healers? How did the Church consider them and their curative practices? How were the fame of the healers and of the cult place spread? How was the place, the cult or the ritual knowledge transferred or inherited and what was the healer's relationship to his or her own ritual capacities? What kinds of tensions and problems did the helaers' presence create - and, conversely, what were the beneficial, problem-solving characteristics of their being. By the end of the research project I would like t formulate an overview of how these dynamics worked in ritual healing and what social, religious factors and interests shaped both the cults and the narratives of miracle cures related to them.
2012 (co-editor, with Charles Burnett): Ritual Healing: Magic, Ritual and Medical Therapy from Antiquity until the Early Modern Period. (Micrologus Library 48). Firenze: SISMEL, Edizioni del Galluzzo.
2006: Mysteries for the Uninitiated. The Role and Symbolism of the Eucharist in Miraculous Dream Healing. In I. Perczel – R. Forrai – G. Geréby (eds): The Eucharist in Theology and Philosophy: Issues of Doctrinal History in East and West from the Patristic Age to the Reformation. Leuven: Leuven University Press,97–130.
Az ERC projekt keretében megjelent publikációk / Works published in the project
2018: Miracle types and narratives: The case of saint Margaret of Hungary In Sari Katajala-Peltomaa – Jenni Kuuliala – Iona McCleery (eds): Reading Medieval Sources: Miracle Collections. Leiden: Brill. (Forthcoming).
2018: Pork as a Wonder Drug, or Religious Taboo as Magical Medicine. In Éva Pócs (ed.): Magical and Sacred Medical Worlds and Body, Soul, Spirits and Supernatural Communication. Cambridge: Cambridge Scholars Publishing. (Forthcoming).
2018: Bonus intra, melior exi! Inside and outside incubation sanctuaries. In. Emilie van Opstall (ed.): The Door of the Sanctuary. A Place of Transition Religions in the Graeco-Roman World. (Series editor Maarten Frieswijk). Leiden: Brill. (Forthcoming).
2018: The role of doubt in miracles. In Éva Pócs – Bea Vidacs (eds): Faith and Doubt. Budapest: Balassi. (Forthcoming)
2017: Árpád-házi Szent Margit csodái (in Hungarian). In Csurgai Horváth József (ed.): Az első 300 év Magyarországon és Európában. A Domonkos-rend a középkorban. Székesfehérvár: Alba Civitas, 103-124.
