Monográfiák, tanulmánykötetek, forráskiadványok

edited volume

Edited by ÉVA PÓCS BEA VIDACS / FAITH, DOUBT AND KNOWLEDGE IN RELIGIOUS THINKING

This volume grows out of an international conference, entitled “Faith and Doubt” that was held in 2015 at the Department of European Ethnology and Cultural Anthropology of the University of Pécs, under the aegis of a European Research Council grant. The main goal of the conference was to approach the connections and disconnections of the relationship of doubt and faith from a variety of disciplinary, historical, and geographical perspectives. The authors belong to a wide range of disciplines from historians of antiquity and the early and high Middle Ages to scholars dealing with the early modern era and anthropologists and folklorists studying the contemporary period through field-based research. The participants of the conference put the emphasis on the relationship of faith and doubt and on doubt’s role in enhancing or undermining faith. We asked what kinds of forms did doubt take, how the believer gained or lost conviction, what happened when attitudes of belief and non-belief/unbelief clashed in different historical periods and finally to what degree could doubt be regarded an intrinsic part of faith or to be a modern phenomenon. The theme of the relationship of faith and doubt runs through the chapters uniting and dividing the papers in exciting ways. The third term of the title of the volume – knowledge – grows out of the papers as many of the authors discuss faith and doubt in relation to knowledge. Both faith and doubt can derive from knowledge or can be bolstered by it, lack of knowledge can lead to doubt, while acquiring it can reinforce faith. In several of the papers different knowledge systems are seen to coexist or clash and their resolution does not necessarily lead to the abandonment of belief altogether, rather it can lead to the rise of new beliefs (and new doubts). The volume is divided into three sections. Part I contains a single paper discussing how ancient Greeks conceptualized faith and doubt, which at the time did not constitute the inevitable pair that it became under Christianity. Part II brings together cases from different time periods and geographical areas from cultures that belong to the circle of Abrahamic religions, more precisely, with a few exceptions, to Christianity, while the papers of Part III examine cases in which people employ explanatory frameworks that present alternatives to Christianity ranging from táltos beliefs as they can be traced in early modern witchcraft trials to “post-modern” angel beliefs. RELIGIOUS ANTHROPOLOGICAL STUDIES IN CENTRAL EASTERN EUROPE 10. Series editor ÉVA PÓCS This volume has been made at the Department of European Ethnology and Cultural Anthropology, University of Pécs, and at the Hungarian Academy of Sciences, Research Centre for the Humanities, Institute of Ethnography. The research leading to these results has received funding from the European Research Council under the European Union’s Seventh Framework Programme (FP7/2007-2013) ERC grant agreement № 324214. The publication of this volume has received funding from the European Research Council under the European Union’s Seventh Framework Programme (FP7/2007-2013) ERC grant agreement № 324214.

2021

Balassi Kiadó

Pages / Size: 426 / A5

ISBN 978-963-456-070-8

http://www.balassikiado.hu/product.php?id_product=1256

monográfia

BOSZORKÁNYPÁNIK ÉS BABONATÉBOLY

Két korszak, két fogalom: boszorkánypánik és babonatéboly. A mágia megítélésének két, jelentésében merőben eltérő és a hatalom nézőpontjából értelmezhető leíró terminusa. Boszorkányhiedelmektől indukált félelem, vádaskodásba torkolló rettegés, az üldözés társadalmi kényszerei, majd annak elfojtása Mária Terézia idején; és szorongáscsökkentő adminisztrációs lépések a babonairtás jegyében II. József uralma alatt. Sok kérdés, több ezer nyitott bűnügyi akta, amire a kötet reflektál és válaszolni szándékozik. 1739–1740 szélsőségesen hideg tele az egész európai kontinensen súlyos megélhetési válsághoz és viszonylag magas halálozási rátához vezetett. Ezek az évek a Habsburg Monarchia sorsfordító évei voltak, tömeges halandóságot okozó pestisjárvánnyal, politikai krízissel, vesztes török háborúval. A társadalmi rend megbomlását követő cselekvések a tervektől az ámokfutásig, a szolidaritás hiányától az együttműködés kényszerének felismeréséig terjedtek. A korszak forró pontjai a lázas helyeket jelölték ki a Habsburg Birodalom testén. Több diplomáciai kudarc és katonai vereség után úgy tűnt, a birodalom az összeomlás szélére került. A cselekvés ingája érdekcsoportok szerint hol itt, hol ott adott mozgásteret a korrekcióra. A vámpírpánik keltette rémület felszámolása Morvaországban, a kétes kimenetelű vámpírvadászat a pestistől sújtott Temesi bánságban, a horvátországi, a magyarországi és az erdélyi boszorkányüldözések mérséklése az 1750-es évek végén, majd a galíciai határszél vérvádakkal terhelt félelmeinek kezelése az 1760-as években, mind mérlegen volt a krízises években. Mária Terézia – majd negyvenéves uralkodását követően – egy revitalizált birodalmat hagyott maga után. Hatékonyabb, az abszolút államtól a produktív állam irányába elmozduló igazgatási rendszert épített ki, megerősítette a határokat, a népesség jelentősen gyarapodott mind a születésszámban, mind a belső és a külső migrációnak köszönhetően. Lehetővé vált számára az is, hogy a Német-római Birodalom támogatása nélkül önálló hatalom maradjon Európa közepén, ahol kiteljesedett a társadalmi béke, és megjelent a közjó iránti hivatásvágy. Utódai, követve a példáját, folytatták a birodalom reformjait, noha annak újabb megroppanásával is számolniuk kellett. A kötetet információkban gazdag melléklet, név- és tárgymutató egészíti ki, képek, grafikonok, térképek sokasága támasztja alá az elmondottakat.

2020

Balassi Kiadó

742 oldal, ebből 134 oldal színes melléklet A4

ISBN 978-963-456-066-1

http://www.balassikiado.hu/product.php?id_product=1233

monográfia

BOSZORKÁNYOK, GYÓGYÍTÓK ÉS A GYŰDI SZŰZ MÁRIA

Egy 18. századi magyarországi Mária-kegyhely, a Dunántúl déli részén fekvő Gyűd vonzáskörzetében mutatja be a szerző az orvoslás egymás mellett élő rendszereit. A betegséghez és a gyógyuláshoz kapcsolódó tapasztalatokat a gyógyítás szereplőinek nézőpontjából, a betegségtörténetek alapján írja le. Módszertani újításként a boszorkányperek tanúvallomásait és a máriagyűdi kegyhely nemrég feltárt kéziratos csodagyűjteményeit állítja párhuzamba. A betegek és a gyógyítók tapasztalatait beilleszti a 18. századi közgyógyítás tágabb kontextusába, és ehhez a tanult orvoslás dokumentumait hívja segítségül, például egészségügyi rendelkezéseket, orvosló könyveket, receptgyűjteményeket, céhszabályzatokat, a városi és vármegyei orvosok, hagyatékát. A kötet ilyenformán összefoglalja a gyógyításra vonatkozó ismereteket az egészségügy 18. századi intézményesülését jórészt megelőző időszakból. Feltárja ezen ismeretek lehetséges forrásait, osztályozza a tüneteket és a betegségeket, kitér a betegségek magyarázataira és azok változatos gyógymódjaira. Számba veszi a betegséghez kapcsolódó tapasztalatokat, az arról alkotott értelmezéseket, a válságkezelés stratégiáit. Kiemelt szerephez jutnak benne a gyógyítók mint az egészségügy korabeli piacának kulcsfigurái: az a csaknem száz javas, tudós, bába, felcser, fürdős, borbély, gyógyszerész, katonaorvos és orvosdoktor, akiket név szerint is megőriztek a boszorkányperek, csodajegyzékek és egyéb források. A kötet hasznos ismeretekkel szolgálhat mind az orvostudomány, mind a humaniórák művelőinek, s – a szerző szándéka szerint – tanulságos olvasmány lehet a korszak életmódja, mentalitása iránt érdeklődő olvasó számára is.

2020

Balassi Kiadó

Pages / Size: B5 / 336 oldal 24 oldal színes melléklet

ISBN 978-963-456-071-5

http://www.balassikiado.hu/product.php?id_product=1228

monográfia

„KRISZTUS AJÁNDÉKA VAN BENNÜNK”. Pünkösdizmus moldvai román, roma és csángó közösségekben

A tanulmánykötet Kelet-Románia egy etnikailag és felekezetileg vegyes kistérségének pünkösdi közösségeiben végzett terepmunkán alapuló vallásantropológiai kutatás eredménye. Helyszínei olyan pünkösdi közösségek, amelyek katolikus vagy keleti ortodox, azaz csángó vagy román többségű falvakban, illetve nagy számban romák által lakott településeken találhatók. A könyv e pünkösdi közösségek kialakulásának történetét, működését, rituális szerkezetét, egymáshoz fűződő viszonyait tárja fel. A pünkösdi közösségek rituális tevékenységeinek, a megtérés indítékainak, a pünkösdizmus és a régiót érintő nagymértékű modernizációs folyamatoknak az együttes vizsgálata annak árnyaltabb megértését teszi lehetővé, hogy etnikailag, kulturálisan és felekezetileg egymástól élesen különböző közösségekben hogyan jönnek létre ezeket a választóvonalakat átrendező új vallási közösségek. A kötet tanulmányai sok tekintetben összefüggő jelenségeket elemeznek, ilyen értelemben összetartoznak. Noha az egyes elemzések más-más kutatási kérdéseket vetnek fel, részben egymást folytatják, sőt kiegészítik. Különböző rituális gyakorlatokat is bemutatunk – nyelveken szólás (glosszolália), ördögűzés (exorcizmus), jóslás, prófécia –, amelyek a vizsgált közösségekben gyakran eltérő változatokban és funkciókkal fordulnak elő. Az egyes tanulmányok elemzik ezek rituális és társadalmi környezetét, valamint a rítusokat gyakorló/felügyelő specialisták tevékenységét (közösségvezető, diakónus, prorok [jós] stb.), ugyanakkor kísérletet tesznek a pünkösdizmus mentalitásra, a közösségek szerveződésére gyakorolt hatásának feltárására, illetve vallás, migráció és etnicitás kapcsolatának elemzésére is. A könyvet a szerző felvételeiből készült érdekes képmelléklet egészíti ki.

2020

Balassi Kiadó

164 oldal 24 oldal színes melléklet B5

ISBN 978-963-456-068-5

http://www.balassikiado.hu/product.php?id_product=1225