Monográfiák, tanulmánykötetek, forráskiadványok

monográfia (magyar) / monograph (Hungarian)

A zombori ördögűző. Egy 18. századi ferences mentalitása (Vallásantropológiai Tanulmányok Közép-Kelet-Európából 3.)

"A szerző egy horvát származású ferences szerzetes, Rochus Szmendrovich (1727–1782) élettörténetén és az általa írott leveleken keresztül közelít a 18. század vallási életének különböző vonatkozásaihoz, kiváltképp a démoni megszállottság és az ördögűzés témaköréhez. Egy páratlanul jól dokumentált botrány nyomán emeli ki Rochus atyát ebből a névtelenségből: ő volt ugyanis a főszereplője annak az ördögűzési skandalumnak, amely lokális szinten nagy port vert fel a bácskai Zombor városában 1766–1769 között. Mi történt a ferencesek által ellátott plébániatemplomban? Milyen szándékok és törekvések mentén szolgálta ki a helyi és környékbeli hívek igényeit az a ferences, aki nem sokkal érkezése után harcba szállt a démoni megszállottságban szenvedők meggyógyítása érdekében? Milyen szerepet játszott a katolikus és ortodox lakosságú város belső politikai életében? Mi állhatott az őt övező rajongás hátterében? Sok ilyen és ehhez hasonló kérdés kerül elő a kötetben, amely a hajdani konfliktus okainak megfejtéséhez többféle – társadalom-, egyház-, liturgia- és mentalitástörténeti – kontextust vázol fel. A kötet – a szerző reményei szerint – több ponton túllépi az esettanulmány határait: a szereplők szándékai és indítékai mentén modellezhetővé válik a 18. századi egyházi gondolkodásban rejlő eltérések mibenléte, a papi attitűdök változatossága, valamint a korábbi korok jellemző népi igényeinek felszín alatti továbbélése"

2016

Balassi Kiadó

316 oldal 16 fekete-fehér kép

ISBN 978-963-506-983-5

http://www.balassikiado.hu/product.php?id_product=1155

forráskiadás / source edition

Szegedi boszorkányperek, 1726–1744 (A magyarországi boszorkányság forrásai, Várostörténeti források)

A maga korában európai hírű botrány volt a szegedi boszorkányperek lefolytatása, a több ember halálát, köztük a Rósa Dániel egykori városbírót elmarasztaló súlyos ítéletek és a nyilvánosság előtt zajló tömeges kivégzések végrehajtása. A kötetben előforduló vádlók, vádlottak vagy tanúk többsége a városfalak belső peremén és a belvárosban élő módosabb, esetenként gazdag polgárok soraiból került ki. Mivel a szegedi perek nagy részét Reizner János 1900-ban már közölte, célszerű volt a levéltári állományt újra átvizsgálni. Az újonnan feltárt dokumentumok immár teljes terjedelemben most kerülnek elsőként kiadásra. Ezek átírási munkálatait Brandl Gergely végezte el. Kötetünk újraközli Reizner János, Oltvay Ferenc feltárásait, de minden esetben pótolja az általuk nem közölt szövegrészeket, hiányokat is. Munkacsoportunk újabb perfeltárásának eredményeként a korábbi 12 helyett immár 17 esetet teszünk közzé a boszorkányságkutatás hasznosítására.

2016

Balassi Kiadó

480 oldal

ISBN 978-963-506-979-8

http://www.balassikiado.hu/product.php?id_product=1147

forráskiadás / source edition

Hiedelemszövegek Székelyföldről (Fontes Ethnologiae Hungaricae XI.)

"A kötet hiedelemszövegeit Gagyi József gyűjtötte mintegy tíz év leforgása alatt, a volt Udvarhely megye és Csík megye községeiben. A gyűjtő a hiedelemlények világképben, vallásban, mentalitásban betöltött szerepét, valamint a különböző tudósok, javasok, jósok és boszorkányok tevékenységének társadalmi funkcióját igyekezett feltárni, s különös figyelmet szentelt az 1949-ben és az azt követő években működő jósoknak (Úz Bence, Horokály Józsi, Suttog Pál, Demény Domokos) és apokaliptikus jóslataiknak, továbbá a másvilággal, halottakkal révülésben érintkező szentasszonyoknak. A jelenkori Erdélyben intenzíven kutatott téma a román papok tevékenysége és szerepe a magyar közösségekben: a kalugerpapok alakjáról is egyedülállóan gazdag dokumentációt tartalmaz a kötet. Gagyi József anyagát Dyekiss Virág rendezte; szövegeit gondozta, egységesítette és a gyűjteményt tárgy- és helységnévmutatóval látta el. A szerzők e kötettel a Székelyföld múltbeli hiedelemvilágának eleddig legnagyobb szabású gyűjteményét hozták létre. Ezzel nélkülözhetetlen adatanyagot szolgáltatnak a folklorisztikai, antropológiai kutatások számára, de az erdélyi magyar kultúra múltja iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönségnek is tanulságos olvasmányt nyújtanak. Gagyi József (sz. 1953), a Sapientia Egyetem Marosvásárhelyi Karának antropológus tanára. A Csíkszeredai Kommunikációs Antropológia Munkacsoport alapító tagjaként már az 1990-es években kezdett antropológiai és folklorisztikai kutatásokkal foglalkozni. Szakfolyóiratokban vagy könyvfejezetekként megjelenő tanulmányain kívül kilenc szakkönyvet publikált erdélyi kiadóknál; ezek közül a hiedelmek témáival különösen e három foglalkozik: Jelek égen és földön. Hiedelem és helyi társadalom a Székelyföldön, 1998; A krízis éve a Székelyföldön 1949, 2004; Amire vágyunk, amitől félünk, amit remélünk, 2010. Dyekiss Virág (sz. 1981), a MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének magyar, finnugor és szamojéd folklorisztikával foglalkozó munkatársa. Magyar és külföldi szakfolyóiratokban, tanulmánykötetekben számos cikket publikált, emellett udmurt és nganaszan fordításai jelentek meg"

2015

L'Harmattan Kiadó

774 oldal

ISBN 978-963-236-960-0

tanulmánykötet (magyar) / study book (Hungarian)

Orvosistenektől a hortikulturális utópiáig (Vallásantropológiai Tanulmányok Közép-Kelet-Európából 2.)

"Tanulmányok a Kárpát-medence vonzáskörzetéből A kötet tanulmányai a tágan értelmezett, a hivatalos vallástól a mágiáig terjedő vallás határain belül sokféle módszerrel, változatos témákat elemeznek. A modern vallási jelenségek gyökereinek feltárásával két tanulmány foglalkozik. Tóth Anna Judit a római Kalendae Ianuariae ünnepének kora császárkori forrásai alapján fejti fel az újév és a farsang modern kori ünnepléséhez vezető szálakat. Csepregi Ildikó a kegyhelyek álomban gyógyító szentjeit, az inkubáció latin és bizánci formáinak közös késő antik, kora keresztény gyökereit vizsgálja. Vidacs Bea kutatása szintén a kegyhelyek és a hozzájuk kapcsolódó kultuszok vizsgálatára irányul: egy magyarországi látóasszony tevékenységét egy libanoni látóasszonyéval összevetve mutatja be. Több tanulmány értelmezi a népi vallásosság jelenségeit a hivatalos, doktrinális vallásosság kontextusában. Szacsvay Éva a református felekezeten belüli tudásáramlás mikéntjét szemlélteti egy 19. század eleji somogyi református lelkész prédikációszövegének elemzésével. Iancu Laura a moldvai katolikusság 19. századi történetéről ad – újonnan feltárt levéltári forrásai alapján – körképet, a hivatalos és az egyéni vallásosság kapcsolatainak fényében. Takács György a gyimesi csángóknál végzett terepmunkája alapján a könyvírás és olvasás kérdéseit járja körül. Balatonyi Judit írása a gyimesi csángók szerelemkoncepciójának változásáról a rontás és boszorkányság kérdéskörét is érinti. A boszorkánysággal kapcsolatba hozható jelenségek történeti szempontú feldolgozása jelenik meg Pócs Éva tanulmányában, amelyben a 17–18. századi boszorkányperekben fellépő táltosok közösségi szerepét, hivatásukhoz való viszonyukat elemzi. Az alternatív vallásos mozgalmak kérdéskörével két cikk foglalkozik. Peti Lehel moldvai terepmunkán alapuló írása három eltérő etnikai hátterű (csángó, román és roma) pünkösdista csoport vallásgyakorlatára irányul; Kis-Halas Judité a modernizálódó-globalizálódó vallási élet egy sajátos szeletét mutatja be a New Age spiritualitás egy oroszoktól Magyarországra érkezett irányzatának vizsgálata alapján. A szövegfolklorisztikai kutatásokat Nagy Ilona tanulmánya képviseli; ő a magyar folklór parabiblikus szövegeire irányuló tanulmányai bevezetéseként az apokrif fogalom változásait tárgyalja. A kötet a Pécsi Tudományegyetem Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszékén 2013-ban alakult valláskutató munkacsoport sorozatának tagja. Szakembereknek és laikusoknak egyaránt ajánljuk; mindazoknak, akik a vallásosság különböző korokban és helyszíneken megnyilvánuló formái iránt érdeklődnek."

2016

Balassi Kiadó

416 oldal

ISBN 978-963-506-981-1

http://www.balassikiado.hu/product.php?id_product=1143